Történetünk
A kastélyegyüttest 1750-ben a Trencsény vármegyéből származó Gyurcsányi család építette, majd a család kihalásával a 19. század végén a Prónay családhoz került. A Prónay családnak, illetve annak különböző ágainak más településeken is voltak rezidenciái, Nógrádban több műemlék kastély is az ő birtokukban volt. A család Túrócz vármegye legősibb birtokosai közé tartozott, első ismert képviselője még 1279-ben kapta adományként Tót-Prónát. A török kor utáni időszakban Nógrád megyében szereztek jelentős birtokokat és itt váltak fontos nemesi családdá, így például Prónay Pál 1725 és 1741 között Nógrád vármegye követe volt. Tőle származik a család bárói ága, amely több helyen is birtokos volt a megyében. A család tagjai közül sokan voltak Nógrád vármegye tisztségviselői. Ezen tisztségek viselői a megyei adminisztráció különböző feladatait látták el, így a Prónayak közül került ki többek között a következő két évszázadban a vármegye egy-egy tisztiügyésze és főjegyzője, táblabírája és szolgabírója, aljegyzője és országgyűlési képviselője. A család 20. századi tagjai közül kiemelkedik Prónay Mihály, aki 1906-ban lett Nógrád vármegyei főispán. Özvegye, Batthyány Felícia volt a Kiskastély utolsó lakója a II. világháborút megelőzőleg.
A II. világháborút követően eredeti birtokosaik elvesztették a kastélyegyüttest és ezzel megkezdődött az épületek pusztulása. Évtizedeken keresztül nem reprezentatív rezidenciaként használták, egykori berendezésük elpusztult vagy szétszóródott. A kastély egyes épületei különféle funkciókat kaptak: volt szükséglakás, műhely, iskola, orvosi rendelő, ipari üzem, iroda, raktár, bányász klub, és még számos más funkciót töltött be, amelyek az épületek általános leromlásához, illetve építészeti szempontból nem megfelelő átalakításokhoz vezettek.
A kastélyegyüttest 2009-ben megvásárló új tulajdonos célul tűzte ki, hogy a kastély eredeti értékeivel összhangban álló, modern hasznosítási formát kapjon úgy, hogy a teljes helyreállítás és felújítás után látogatható is legyen. Ezt a munkát részletes tudományos (levéltári, történeti, művészettörténeti) kutatás előzte meg és a helyreállítás során mindvégig örökségi, műemléki szakemberek bevonásával folyt a tervezés és a kivitelezés, valamint az új épületek kialakítása.
A kastély tulajdonosa az épített örökség megújításáért Podmaniczky-díjat kapott.