Prónay-kastély titkai – Ki építette valójában a Prónay-kastélyt?

Ha ma azt mondjuk: Prónay-kastély, természetesnek tűnik, hogy a történetet is a Prónay családdal kezdjük. Pedig ahhoz, hogy eljussunk a kastély megszületéséig, előbb két másik család történetét kell követnünk: a Jeszenszkyekét és a Kosztolányiakét.

A 18. század elején a Jeszenszky család már Alsópetény birtokosai között szerepelt. A családi kapcsolatokon keresztül azonban a birtok története továbbágazott. A rendelkezésünkre álló leszármazási adatok szerint a Jeszenszky család egyik nőági leszármazási vonalán jelenik meg a Kosztolányi család, majd Kosztolányi Krisztina személyén keresztül a Gyurcsányiak.

Kosztolányi Krisztina férje moysfalvi Gyurcsányi Imre volt, aranysarkantyús vitéz és királyi táblai ülnök. Nagy Iván családtörténeti munkája is egyértelműen őket jelöli házaspárként. A Gyurcsányiak eredetileg Trencsén vármegyéből, Moysfalváról származtak, később pedig Bars és Nógrád vármegyében is birtokossá váltak.

Így került a Gyurcsányi név Alsópetény történetébe. És itt már közvetlenül el is érkezünk a mai Prónay-kastély előtörténetéhez.

A kastély ugyanis nem a Prónay család számára épült. Az alsópetényi műemléki leírás szerint a barokk nagykastélyt és a kiskastélyt a Gyurcsányi család építette 1750 körül. A nagykastély földszintes, U alakú épületként készült, a kiskastély pedig ugyancsak barokk formában, jellegzetes manzárdtetős sarokrizalitokkal épült.

A későbbi helytörténeti összefoglalók a kastély korai történetében Gyurcsányi Ignác nevét emelik ki, és őt nevezik az 1750-es években emelt kastély építtetőjének, illetve eredeti birtokosának.

A Gyurcsányiak alsópetényi jelenléte azonban jóval többet jelentett egy kastélynál. A családnak itt volt birtoka, temetkezési helye a templomdombon, és nevük a település más emlékeihez is kapcsolódik. A 18. század végén már egyértelműen Gyurcsányi-birtokról beszélnek a források; ezen a birtokon telepedhetett meg nagyobb számban Alsópetény zsidó közössége is.

A templomdombon ma is megtalálható a Gyurcsányi család kriptája, fölötte pedig a Werbőczy-emlékmű. A gúlát özvegy Gyurcsányi Ignácné, született Blaskovics Terézia állíttatta a 18. század végén. A család tehát nemcsak birtokosként, hanem Alsópetény történeti arculatának alakítójaként is nyomot hagyott a faluban.

Források

  • Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal – a moysfalvi Gyurcsányi család genealógiája.
  • Végh József: Werbőczy István faluja: Alsópetény.
  • Zelnik Csaba Ákos: Alsópetény. Történeti emlékek, fejezetek Alsópetény múltjából.
  • Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai – Nógrád vármegye.

Kérjen ajánlatot vagy foglaljon szállást nálunk!