Prónay-kastély titkai – Egy titkos nógrádi társaság

Az előző részben a Gyurcsányi család alsópetényi történetének kezdetét követtük végig. Most maradunk ennél a családnál, de jó néhány évtizeddel később járunk. A 19. század elején ugyanis az alsópetényi Gyurcsányiak egyik tagja, Gyurcsányi Gábor Nógrád vármegye politikai életének egyik meghatározó szereplője lett – és a neve egy különös társaság, a Kolompéria történetében is felbukkan.

1817-ben Nógrádban komoly küzdelem zajlott az alispáni tisztségekért. A korszak vármegyei politikájában a személyes, politikai és vallási kötődések egyaránt számítottak. A két meghatározó ellenfél Gyürky Pál és Gyurcsányi Gábor volt. Gyürky Pál református volt, Gyurcsányi Gábor pedig katolikus; a korabeli nógrádi csoportosulások kialakulásában a felekezeti hovatartozásnak is szerepe volt. Gyürky Pál került ki győztesen az 1817-es választási küzdelemből, és másodalispán lett.

Gyurcsányi hívei azonban nem adták fel. Ebben a közegben működött a Kolompéria, amely Gyurcsányi Gábort szerette volna Gyürky helyében látni. A társaság egyik vezető alakja Sréter János volt, akit nem véletlenül neveztek „főkolomposnak”. És innen ered a történet legfurcsább részlete is.

A fennmaradt leírás szerint annak, aki be akart lépni a Kolompériába, különös beavatási szertartáson kellett átesnie: Sréter János „valamiféle szőrt csókoltatott meg” vele. Hogy pontosan milyen szőrt, azt a forrás nem árulja el. A történeti leírás szerint ez inkább tréfás fogadalom volt, és önmagában nem jelentett komolyabb kötelezettséget.

A Kolompéria híre azonban Bécsig eljutott, ahol már jóval kevésbé találták mulatságosnak a történetet. Felmerült a gyanú, hogy Nógrádban valamiféle veszélyes politikai összeesküvés szerveződik, ezért vizsgálat indult a társaság ellen.

Az egyik korabeli jelentés meglehetősen lesújtó képet festett róluk: a Kolompériát „közönséges korhely-kompániának” nevezte, amelynek tagjai nem szabályos gyűléseken tanácskoztak, hanem egymás házainál, evés-ivás és dorbézolás közben beszélték meg a teendőiket.

A történet azonban ennél valamivel komolyabb volt. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyvében közölt kutatás szerint későbbi vallomások azt is megmutatták, hogy a Kolompéria tagjai politikai ügyekben egyeztettek egymással. 1823-ban például Sréter János levélben hívta össze a tagokat, hogy közös álláspontot alakítsanak ki, amelyhez aztán tartaniuk kellett magukat. A vizsgálat végül nem tudott olyan eredményt felmutatni, amely alapján bárkit felelősségre vonhattak volna, a király azonban leiratban megtiltotta a társaság további működését.

Gyurcsányi Gábor politikai pályáját mindez nem törte ketté. 1818-ban, amikor Gyürky Pált első alispánná választották, Gyurcsányi Gábor másodalispán lett. Kettejük rivalizálása ezzel sem ért véget, sőt a következő években tovább folytatódott. Gyurcsányi később Nógrád ellenzéki politikájának egyik vezéralakjává vált, majd 1828 és 1832 között a vármegye első alispáni tisztségét is betöltötte. Később országos bírói és hivatali pályán folytatta működését.

És a történetnek van egy érdekes Prónay-szála is. A kastély történetéből később jól ismert család egyik tagja, Prónay János Gyurcsányi Gábor oldalán álló nógrádi ellenzéki politikus volt. A rendelkezésünkre álló alsópetényi történeti anyag szerint 1818-ban a vármegye aljegyzőjévé választották, később pedig országgyűlési követ lett.

Így a Gyurcsányi és a Prónay név már a 19. század eleji nógrádi közéletben egymás mellé került – jóval azelőtt, hogy a kastély történetében is összekapcsolódtak volna.

A Kolompéria története pedig több mint egy furcsa anekdota. Jól megmutatja, hogyan működött a vármegyei politika kétszáz évvel ezelőtt: vallási és politikai táborok, korteskedés, személyes szövetségek, lakomák és komoly hatalmi küzdelmek keveredtek benne. És közben ott maradt az utókornak az a megfejtetlen kérdés is, amely miatt ma talán a legtöbben felfigyelünk erre a történetre:

vajon miféle szőrt kellett megcsókolnia annak, aki be akart lépni a Kolompériába?

Források

  • Zelnik Csaba Ákos: Alsópetény. Történeti emlékek, fejezetek Alsópetény múltjából.
  • Börzsönyi Helikon, 2008. február: A moysfalvi Gyurcsányi család.
  • A Magyar Nemzet Története – a 19. század eleji vármegyei korteskedés és a Kolompéria története.
  • Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve – Nógrád vármegye politikai életéről és a Kolompériáról.
  • Végh József: Werbőczy István faluja: Alsópetény.

Kérjen ajánlatot vagy foglaljon szállást nálunk!